Hasznos tudnivalók

A forráskutatás lehetőségei

Források:

1. A tájékozódást a rövid összefoglalásoknál célszerű kezdeni (szaklexikonok hosszabb szócikkei, összefoglaló könyvek idevágó fejezetei).
2. Könyvtárunk szabadpolcai.
3. Tanácsos a témához tartozó fontos szakfolyóiratokat is áttanulmányozni. Segédeszköz lehet a folyóiratok repertóriuma. Elektronikus folyóiratok lelőhelye a Magyar Elektronikus Könyvtár
   (http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/efolyir) oldala.
4. Irodalom témában készülő előadáshoz ajánlatos megnézni a „Monográfiák” polcon található műveket is, valamint felkeresni a Magyar Elektronikus Könyvtár (http://www.mek.iif.hu) és a Neumann-ház
   (http://www.neumann-haz.hu) oldalait. A Digitális Irodalmi Akadémia tagjainak életét, munkásságát, róla szóló irodalmat, a Neumann-ház DIA nyitóoldalán teszik közzé.

Munkád végén ne feledd el feltüntetni a felhasznált irodalom jegyzékét!

 

Hogyan keressünk a megadott kötelező és ajánlott irodalmon kívül további szakirodalmat?

Lehetőségek:

1. Könyvtárunk szabadpolcai.
2. Tanácsos a témához tartozó fontos szakfolyóiratokat áttanulmányozni. Ha a cikk végén a szerző hivatkozásokra utal, a hivatkozások forrásait is megnézni. Elektronikus folyóiratok lelőhelye a http://www.mek.iif.hu oldalon, a „Virtuális könyvtár” menüponton belül található. Segédeszköz a folyóiratok repertóriuma is lehet.
3. Önálló és rejtett bibliográfiák. Érdemes megnézni az ajánlott művek rejtett bibliográfiáit!
4. Más könyvtárak katalógusai a http://www.mek.oszk.hu/html/opac.htm oldalon.
5. Interneten elérhető elektronikus dokumentumok.

Célszerű cédulákon (írólapokon) gyűjteni a kiválasztott irodalmat, a forrást így csak egyszer kell pontosan leírnunk, az írólap további részén jegyzeteket készíthetünk, s anyagunkat rugalmasan kezelhetjük. Ne feledjük: az interneten elhelyezett dokumentumok (főleg, ha a forrás nem megbízható), változtathatják a helyüket!

 

Az esszéírás lépései

Az előzetesen összegyűjtött, kijegyzetelt szakirodalom felhasználása után:

1. Vázlat készítése magunknak: gondolatmenet előzetes felvázolása.
2. Bevezetés: a „MŰ” célkitűzései.
3. Szövegtörzs: maga a „MŰ”, amelynél az új gondolatok új bekezdésbe kerülnek. Számozott alfejezetekre is tagolhatjuk.
4. Összegzés: honnan indultunk, milyen következtetésekre jutottunk.
5. Bibliográfia: a felhasznált irodalom szakszerűen összeállított jegyzékét tartalmazza.
6. Képek, ábrák jegyzéke (a „MŰ” jellegétől függ).
7. A „MŰ” végső formába öntése: stílus, helyesírás ellenőrzése után gépelés, formázás.

 

Irodalomjegyzékek (bibliográfiák) formai követelményei

Típusai:

1. Könyvek:
   3 szerzőig: szerző, cím, a kiadás adatai (Hely: Kiadó, megjelenés éve, lapszám),
   3 szerzőnél több: szerkesztő, cím, a kiadás adatai, lapszám.
   Pl.:
   Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek. Bp.: Szépirodalmi, 1971. 576 p.
2. Folyóiratcikkek, tanulmányok:
   A cikk szerzőjének neve, a cikk címe, a folyóirat neve, évszáma, füzetszáma, a hivatkozott cikk lapszáma.
   Pl.:
   Murányi Gábor: Diktált ihlet: Az első és utolsó magyar író-kongresszus 1951-ben. = Heti Világgazdaság, 23. évf. 2001. 19. sz. p.79-91.
   vagy:
   Babits Mihály: A mai Vörösmarty. In: Írók írókról: Huszadik századi tanulmányok. Vál. Szekeres György. Bp.: Európa, 1970. p.316-326.
3. Elektronikus dokumentumok:
   A teljes útvonalnevet adjuk meg.
   Pl.:
   Tószegi Zsuzsanna: Robinson esete a számítógéppel – avagy a multimédia és az olvasás:
   http://www.oszk.hu/kiadvany/iras/iras_1/11tzs.html.

Ne feledd! A jól kiválasztott idézet elegancia. Az idézőjel nélküli idézet lopás.

 

Lap tetejére